AFRIKA - 6. bejegyzés

2013. december 30. - Úton

A határátkelés Malawiból Zambiába meglepően olajozottan megy. Egész gyorsan megkapjuk a vízumot.

Késő délután érkezünk meg a campingbe. Elég komoly hely, medence is van meg minden. Azért szerintem ez itt elég nagy szó. Persze úszásra alkalmatlan, de akkor is.

Az esti repülő csótányon és a szokásos esti báros sörözésen kívül ma semmi említésre méltó nem történik.

2013. december 31. - Zambia

Hajnali indulás van megint, egész nap úton vagyunk. Zambia tűnik eddig a legkulturáltabb országnak az eddigiek közül. Kenyából ugyan sokat nem láttunk (az mondjuk elég sokkoló volt), Tanzánia eléggé ocsmány a bűzzel és szeméttel, Malawi tetszett, de túlzsúfolt (itt a legnagyobb a lakosság).

Itt végre takaros kunyhók, kényelmes távolságban fekvő falvak fogadnak minket és a szemetet legalább elégetik (olyan megoldás, amilyen, de legalább nem a szeméthalmokon ücsörögnek).

Délután érjük el Lusaka-t és tátva marad a szánk a döbbenettől: két sávos utak jelzőlámpákkal (!!!), körforgalmak, rendes betonjárda, felüljárók, autókereskedések, üzletsorok mindenféle ismert márkákkal, KFC és Subway éttermek, az emberek teljesen Európaian vannak felöltözve, ápolt gondozott előkertek, szépen nyírt sövények, egy-két tízen akárhány emeletes épület és pezsgő élet. Ja, és rengeteg kerékpáros az út szélén (városokat összekötő főutakon is). Szóval meglepődünk eléggé. Persze azért a központot elhagyva visszatér a szokásos látkép a bungikkal, cipőtlen, koszos emberekkel és itt azért szemét is van.

Egy plázában, azon belül is egy Sparban (igen, Zambiában van Spar) elintézzük a szilveszteri bevásárlást, aztán betérünk campingünkbe, ami körül zebra meg zsiráf csordák éldegélnek. Állítólag a táborba is bejönnek néha. Reméljük, nem rágják le a sátrat rólunk az éjszaka.

Itt ér minket az újév, Zambiában. Egy kisebb bulit alakítunk, tűzijáték is kerül elő.

2014. január 01. - Zambia

Ma is úton vagyunk, ma is korán kelünk (4-kor), már harmadszor zsinórban és még a szilveszter is közbeszólt, szóval elég gyötrelmes az út. Van, aki meg mindig részeg (nem mondom meg, hogy ki). És van, aki inkább a busz padlóján szundít.

Egyébként érdekesség még itt, hogy az utakon szakaszonként sorompós rendőri (vagy valamilyen szervi) ellenőrzés van. Most is épp egy ponyvával letakart teherautót vizsgál át a morcos képű, fegyveres, terepruhás rendőr előttünk. (Tanzániában meg folyton mérlegre álltunk a busszal, fene se érti, hisz utak sincsenek.)

Ma estére pöpec, 5 csillagos campingünk van a Zambézi partján, holnap vadkemping Botswanában!!! Lehet megint aggódni, hogy lerágja-e a lábamat egy oroszlán.